Súgó Vendégház Súgó Vendégház Súgó Vendégház Súgó Vendégház Súgó Vendégház Súgó Vendégház Súgó Vendégház Súgó Vendégház Súgó Vendégház

Környékbeli látnivalók

Zetelaki víztározó

A Zetelaki víztározó egy mesterséges tó Zeteváralja közelében, melyet árvízvédelmi és folyószabályozási céllal hoztak létre. Építése 1976-ban kezdődött, és 1992-ben fejeződött be. Építésekor kb. 3 millió köbméter földet mozgattak meg és több mint 70 000 köbméter betont használtak fel. Funkciója egyrészt védelmi: a völgymenetben elterülő településeket óvja meg a levonuló árvizektől, másrészt tartós esőmentes időszakban biztosítja Nagy-Küküllő megfelelő vízhozamát.

A víztározó a horgászok kedvelt célpontja, hiszen számtalan halfaj él a vízben: domolykók, pisztrángok, fürge csellék, kárász, ponty, süllő, csuka, paduc, dévér, menyhal, sügér...

Az út hossza a Súgó Panziótól: 22,3 km, kb. 41 perc.

Orbán Balázs sírja, Szejkefürdőn

Fénykép: Horváth Ferenc, www.erdely-szep.hu

Szejkefürdő Székelyudvarhely településrésze,a várostól 4 km-re észak-nyugatra a Sós-patak kies völgyében. A településen 1850-ben vesszőfonatos fürdőmedence állt, melyet Orbán Balázs vásárolt meg 1871-ben. A székelyföldi író korszerűsítette a medencét, melegfürdőket, vendéglőket, szállodát épített. A strandon ivókúrára alkalmas petróleumos borvizet kóstolhatunk, kénes melegfürdőt vehetünk, vagy kipróbálhatjuk a mofettát (gőzölőt) és a gyógyiszapot. Érdemes meglátogatni a borvízmúzeumot is. A telepen több helyen tör fel borvízforrás.

Orbán Balázs életében (Lengyelfalva, 1829. február 3. – Budapest, 1890. április 19.) bejárta Székelyföldet. Minden településre, várromhoz, természeti ritkasághoz eljutott, majd utazásaiból hat kötetes könyvet írt „A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból” címen. Az írót halála után Szejkefürdőn temették el. Székelyföld leírójának hét székely kapuval díszített síremlékét 1932-ben avattak fel a településen.

Az út hossza a Súgó Panziótól: 37,7 km, kb. 58 perc.

A csíksomlyói kegytemplom

A csíksomlyói kegytemplom és kolostor a magyarság egyik legnagyobb zarándokhelye és kultúrtörténeti emléke. 1442 és 1448 között a Ferences szerzetesek építették a gótikus templomot, melyet a 17.-18. században többször javítottak, majd 1804-ben újat építettek helyére. Az új, ma is látható templomot 1876. augusztus 20-án Fogarasy Mihály erdélyi püspök szentelte fel. Berendezését nagyrészt Papp Miklós brassói festő és szobrász készítette.

A település híres a minden év pünkösdjén megrendezett búcsúról. Ilyenkor több százezer hívő zarándokol el a csíksomlyói kegytemplomhoz és a közeli Kissomlyó-hegy és Nagysomlyó-hegy közötti völgybe. A búcsú története egészen 1567-ig nyúlik vissza: Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakkal akarta kényszeríteni a székelyeket az unitárius hit elfogadására. Összegyűlve a templomnál, pünkösd szombatján a székelyek Szűz Máriához imádkoztak, mielőtt elindultak a hitük védelmére vívott csatára. A győzelem után Csíksomlyóra visszatérve hálát adtak Istennek és Szűz Máriának a segítségükért és megfogadták, hogy minden pünkösd szombaton elzarándokolnak a településre, a Szűzanya tiszteletére.

Az út hossza a Súgó Panziótól: 45,1 km, kb. 1 óra 5 perc.

Tamási Áron síremléke Farkaslakán

Farkaslaka Székelyudvarhelytől 13 km-re, észak-nyugatra, a Nyikó nevű patak két partján, a Gordon-tető nyugati előterében fekszik. A település neve onnan származhat, hogy a hagyomány szerint a környező erdőkben sok farkas lakott, melyek néha bemerészkedtek a faluba, és megtámadták a szabadon legelésző lovakat.

Farkaslakán járva érdemes megnézni az 1842-ben, klasszicista stílusban épült Római katolikus templomot, a fából faragott Mária szobrot a Gordon-hegy oldalában, a Jézus Szíve kilátót, valamint a település leghíresebb szülöttének, Tamási Áron Kossuth-díjas magyar írónak a sírját.

Tamási Áron 1966. május 26-án hunyt el Budapesten. Kérésére szülőfalujában temették el. A sírja a templomkertben található. Sírkövét Szervátiusz Jenő és Szervátiusz Tibor erdélyi szobrászok alkották.

Az út hossza a Súgó Panziótól: 46,7 km, kb. 1 óra 6 perc.

Székelykeresztúr, Petőfi Sándor szobra

A város Székelyudvarhelytől 26 km-re, nyugatra, a Gagy és a Fehér-Nyikó vizének a Nagy-Küküllőbe torkollásánál fekszik. Itt látható Petőfi Sándor szobra melyet Székelykeresztúrvárosa 1973. januárjában emelt a költőnek, aki az utolsó estéjét a településen, a Gyárfás kúriában töltötte.

Az út hossza a Súgó Panziótól: 64,5 km, kb. 1 óra 24 perc.

Gyergyószárhegyi Lázár Kastély

Fénykép: Horváth Ferenc, www.erdely-szep.hu

A Lázár Kastély a 17. századi erdélyi építészet egyik legszebb alkotása, műemléki védettségű reneszánsz épület. Elődje a 15. században épült András udvarház volt, ezt építették át többször. A legnagyobb felújítást a 17. században végezték rajta, akkor alakították át a kastélyt reneszánsz stílusúvá. Az udvarban a magas falak mentén az egykori gazdasági épületek álltak: konyha, kemence, cselédlakás, katonai lakás, kút, kovácsműhely, istálló. 1974 óta a kastélyban alkotótáborokat rendeznek. Az épületet 1980-ban újították fel, bástyáiban múzeumot rendeztek be. A kastélyban jelenleg Hargita Megye Tanácsának egyik alintézménye, a Szárhegyi Kulturális és Művészeti Központ működik.

Az út hossza a Súgó Panziótól: 65 km, kb. 1 óra 24 perc.

Korond- Árcsó

A falu Székelyudvarhelytől 26 km-re, észak-nyugatra fekszik. Korond a Sóvidék legnevezetesebb települése. A helyiek a középkorban a mezőgazdaság mellett a só értékesítésből éltek. Az 1526-os székely felkelés után azonban a szabad sóhasználati joguk megszűnt, így új szakma után néztek, fazekassággal kezdtek el foglalkozni. 1820-ban 50, 1893-ban pedig már 367 fazekas dolgozott a faluban. Termékeiket kezdetben a közeli településeken, később a Kárpátokon túl is értékesítették. Korond ma is híres fazekasfalu. Emellett a korondiak a tapló feldolgozás igazi nagymesterei. Sapkát, kalapot és dísztárgyakat készítenek belőle. A korondi kézműves termékeket megcsodálhatjuk és meg is vehetjük az országút melletti állandó kirakodóvásáron.

A településen járva sok szép fából készült székelykaput láthatunk. Érdemes megnézni a régi római katolikus és az unitárius templomot, valamint betérhetünk a falumúzeumba.

Az út hossza a Súgó Panziótól: 63,4 km, kb. 1 óra 19 perc.

Nyerges-tető

Nyerges-tető egy 878 méter magas hágó Hargita megyében, Romániában, a Háromszéki-medencét és a Csíki-medencét összekötő átjáró a Csíki-havasok és a Torjai-hegység között. Érdekessége, hogy a hágó számtalan véres ütközet helyszíne volt a tatár és török beütésekkor. Leginkább az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó székelyföldi színhelyeként ismert.

A csata helyszínén emlékoszlopot avattak 1897-ben az elesett hősök emlékére, melyet Poulini János csíkzsögödi kőfaragó mester készített el. Az emlékművel szemben, az erdő szélén tömegsírban nyugszanak az ütközet áldozatai. Sírhelyeiket megannyi kisebb-nagyobb fa- és vaskereszt valamint kopjafák őrzik.

Az út hossza a Súgó Panziótól: 71,4 km, kb. 1 óra 25 perc.

Parajd

Parajd a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányászati központja. Neve a paraj főnévből származik: a sószállító fuvarosok miközben szekereiket megpakolták sóval, lovaikat a településen legeltették. Ezt a tevékenységet akkoriban úgy hívtak, „páréztatták”.

A sóbányászat itt egészen a római korig vezethető vissza. Az első írásos emlék azonban csak 1405-ből származik. Parajd híres a sóbányában végzett gyógykezelésekről, melyet az 1960-as években kezdtek el. A felszíntől 120 méter mélyen rendezték be a kezelési részleget. Szezonban itt 2500-3000 beteg is megfordul naponta. A bányában 120 méter mélyen egy templomot és egy játszóteret is kialakítottak.

Ha Parajdon járunk, érdemes megnézni a Sószorost, mely a Só-hegy dél-nyugati részén alakult ki és a Sósfürdőt, amely egy szabadtéri strand. Medencéibe a sóbányából kiszivattyúzott víz kerül, így a fürdőzők itt megismerhetik a lebegés érzését, hiszen a vízben - úgy, mint a Holt-tengerben – szinte nem lehet elmerülni.

Az út hossza a Súgó Panziótól: 72,3 km, kb. 1 óra 29 perc.

Medve-tó, Szováta

A világ legnagyobb heliotermikus tava, a Medve-tó Parajdtól észak-nyugatra található. Csodaszép, festői környezetben, erdőkkel övezett dolinában fekszik, ötszáz méterrel a tengerszint felett. Vize akár 35 Celsius Fokra is felmelegszik 2 méter mélységig, de kialakulásakor a legmelegebb rétegeiben 80 Celsius Fokot is mértek. Sótartalma a felszínen 100 g/l, mélyebben 220-300 g/l. Alakja kiterített medvebőrre hasonlít – innen ered a neve. Vize különleges összetétele miatt számos betegség gyógyítására alkalmas. Magas sótartalma miatt a fürdőzők valósággal lebegnek a víz felszínén.

Az út hossza a Súgó Panziótól: 82,7 km, kb. 1 óra 43 perc.

Gyilkos-tó

Fénykép: Horváth Ferenc, www.erdely-szep.hu

A Gyilkos-tó 983 méter magasan fekszik, legnagyobb mélysége 11 méter. A festői szépségű tó 1837 nyarán keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében. Vizéből máig is kiállnak a fenyőerdő maradványai. Keletkezéséről legenda szól: a néphagyomány szerint nevét onnan kapta, hogy a hirtelen alázúduló törmelék alatt nyájak és pásztorok lelték halálukat.

Az út hossza a Súgó Panziótól: 86,3 km, kb. 1 óra 48 perc.

Vasúti Őrház, Gyimesbükk

Gyimesbükk a történelmi Erdély egyik legkeletibb települése. A Tatros folyó és a vasútvonal itt hagyja el Erdélyt és lép át Moldvába. Az őrház 1897-ben épült a magyar és a román állam közti szerződés alapján, a Csíkszereda-Gyimesbükk-Palánka-Kománfalva vasútvonal részeként. A 30. számú őrházat 2008 pünkösdjére nemzetközi összefogással újították fel, vasúttörténeti kiállítás látható benne.

A gyimesbükki látnivalók között szerepel még az egykori Rákóczi-vár, melynek romjait a Gyimesi-szoros jobb oldalán találják a kirándulók, a régi római katolikus templom (Kontumáci kápolna) az új templom és Antalné Tankó Mária néprajzkutató által létrehozott gyimesi csángó tájház.

Az út hossza a Súgó Panziótól: 86,7 km, kb. 1 óra 42 perc.

Békás-szoros

Az 5 kilométeres Békás-szoros a Nagyhagymás Nemzeti Park része. A területet 1971-ben nyilvánították védetté. A szorost a Kis-Cohárd (1344 m), a Csíki-bükk (1264 m), az Oltár-kő (1154 m) és a Mária-kő (1125 m) fogja közre, melyek közel függőleges mészkősziklák. A szoros a 200-300 méter magas sziklafalakkal Európa egyik természeti ritkasága, és a hegymászók paradicsoma.

A Hóvirág barlang a szoros egyetlen ismert nagyobb barlangja, melyet 1937-ben fedeztek fel. Terme 28 méter hosszú és 26 méter széles.

A Békás-szorosban sok védett növényt láthatunk: havasi gyopár, bíborka, nőszirom és tiszafa élőhelye. Állatvilága is változatos: holló, hiúz, barnamedve, menyét, farkas, Apolló lepke is él a területen.

Az út hossza a Súgó Panziótól: 89,8 km, kb. 1 óra 49 perc.

Mohos tőzegláp

A Mohos tőzegláp Csomád-hegység ikerkráterének északi, 800 méter átmérőjű kráterét tölti ki. (A másik kráterben található a Szent Anna-tó). A tőzeg vastagsága tíz méter, mennyisége körülbelül 3 millió köbméter.Ez a különleges természeti ritkaság úgy alakult ki, hogy az egykori Mohos-tó vize eltűnt, csak sűrű növényzettel, főleg tőzegmohával benőtt láp maradt utána. A láp védett természeti érték, a Mohos Természetvédelmi Terület része.

Kirándulásunk során sok jégkorszaki maradványnövényt csodálhatunk itt meg: például húsevő növényeket, kerek levelű harmatfüvet, több mint 20-féle mohafüvet, tőzegáfonyát, tőzegrozmaringot, mámorkát is. A tőzegláp állatvilága is érdekes: összesen 108 pókfaj él itt.

A tőzeglápot ugyanazon az úton lehet megközelíteni, mint a Szent Anna-tavat. A gépjárművet hagyjuk a parkolóban. Fontos tudnivaló, hogy a védett tőzegláp csak csoportosan, idegenvezetőt igényelve látogatható.

Az út hossza a Súgó Panziótól: 94,7 km, kb. 1 óra 55 perc.

Szent Anna-tó

A Szent Anna-tó, a Hargita-hegység vulkanikus vonulatának legdélebbi tömbjén, a Csomád-hegység két ikerkráterének egyikében képződött. (A másik krátert a Mohos tőzegláp tölti ki.) E különleges természeti képződmény Közép-Kelet-Európa egyetlen épen maradt vulkáni kráterében jött létre. Vízfelszíne 949-950 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Alakja egy festőpalettához hasonlít. Kerülete 1617 méter, legnagyobb mélysége 6-6,3 m körül ingadozik. A tó érdekessége, hogy mivel vizét csak a felszínre hulló csapadék és a kráterperemről beszivárgó víz táplálja, így a desztillált víznél is kevesebb oldott ásványi anyagot tartalmaz, emiatt pedig könnyebben befagy. Telente nagyon vastag jégréteg keletkezik rajta, melyen besétálhatunk akár a tó közepéig.

A tó keletkezéséről szép legenda szól:

„Valamikor réges-régen a mai Szent Anna-tó helyén egy magas hegy volt, melynek a tetején vár állott. Vele átellenben, egy órányira, a Bálványos-hegyén is egy hatalmas vár volt (ennek romjai ma is láthatók). Két testvér lakott a két várban, mindkettő kevély, gőgös, irigy volt, egymást sem szerették.

Egyszer a bálványosi várba egy gyönyörű, arannyal, ezüsttel, gyémánttal kidíszített hintóval, melyet hat szilaj paripa húzott, egy nagy úr érkezett. A házigazdának erősen megtetszett a hintó és a lovak, s kérte a vendéget, hogy adja el neki. Cserébe hét falut ígért, azonban a vendég úr hallani sem akart róla, s bármennyire is unszolta, hajthatatlan maradt. Mikor ezt látta a vár ura, cselhez folyamodott. Nagy mulatságot rendezett, ahol kockázással elnyerte a hintót. Másnap első dolga volt, hogy meglátogassa a testvérét. A testvére nagyon megirigyelte a hintót, és fogadtak hogy egy napon belül különb hintót fog szerezni, nem is hat, hanem tizenkét lóval.

Egész nap tűnődött az öcs, hogy honnét szerezzen különb tizenkét lovat. Hiába törte a fejét, semmit nem tudott kitalálni. Hanem egyszer csak mi jutott eszébe? A várba parancsolta a környék legszebb leányait. Egy fél nap se telt bele, és több száz lány gyűlt össze, a legszebb közülük egy Anna nevű volt. Ezt választotta először a vár ura, majd még tizenegyet, és a hintója elébe fogatta őket. A lányok azonban meg se bírták mozdítani a hintót. Az úr szörnyű haragra gerjedt, és ostorával rávágott Annára, aki legelől állt. Patyolatfehér húsából kiserkedt a vér, s jajszava felhangzott a magas egekig. Az úr másodszor is rávágott, ekkor Anna megátkozta, hogy süllyedjen a föld alá. S abban a pillanatban az ég elfeketedett, és szörnyű mennydörgés között a vár összeomlott. A romok egyre lejjebb süllyedtek, mígnem az egész víz alá került, és egy tó alakult ki.

A tó vizén tizenkét hattyú úszott, majd kijöttek a partra, megrázták magukat és visszaváltoztak leányokká. Mind hazasiettek a falujukba, Anna kivételével, aki kápolnát épített a tó partján, s ebben a kápolnában töltötte életének hátralevő részét csendes imádkozással. És jöttek az emberek mindenfelől a kis kápolnához együtt imádkozni a szent életű leánnyal, halála után pedig elnevezték róla a tavat Szent Anna tavának.”

Forrás: Wikipédia

Az út hossza a Súgó Panziótól: 99,1 km, kb. 2 óra 2 perc.

Brassói Fekete templom

A Brassói Fekete Templom Románia legnagyobb temploma. 1689. április 21-én a városban hatalmas tűzvész pusztított, melyben a templom bekormozódott. Ekkor keresztelték el Fekete templommá. A kormot a modern-kori felújításkor távolították el.

A templom 1383 és 1477 között épült, a tatárjáráskor elpusztult Szent Katalin-templom, Újbrassó plébániatemplomának helyére, amely1295-től volt a dékánság központja. Érdekes mód nemcsak a tűzvész megpróbáltatásait vészelte túl, hanem 1738-ban egy földrengésben is megsérült. 1762 és 1772 közt danzigi mesterek építették újjá. Később, az I. világháború után is elkezdték felújítani, a munkálatokat csak 1999-ben fejezték be.

Az út hossza a Súgó Panziótól: 120 km, kb. 2 óra 29 perc.

Törcsvári kastély (Drakula gróf kastélya)

A vár 1377-ben épült I. Lajos magyar király engedélyével. Akkoriban az erődből ellenőrizték a mellette elhaladó fontos kereskedelmi utat, valamint a havasföldi román vajdák betörései ellen védekeztek innen. Érdekessége, hogy egyetlen bejárata van: egy vastag falú kaputorony, melyhez eredetileg mozgatható falépcső vezetett. Ezt a felújítások során kőlépcsőre cserélték. A kastély 100 méter magasan fekszik a hegyen, alaprajza trapéz alakú. Alagsorában régen börtön volt. Az udvarán ma is látható az a 70 méter mély kút, melyet az itt lakók használtak.

A kastélyt a közelmúltban restaurálták: teljesen megújult, így most remek állapotban van. Múzeumként működik, termeiben a román királyi család emléktárgyaiból látható állandó kiállítás. Érdekessége még, hogy a legendák a kastélyt Vlad Tepes egyik kastélyának tartják, aki Drakula grófként került be a köztudatba.

Az út hossza a Súgó Panziótól: 141 kilométer, kb. 2 óra 47 perc.

Környékbeli látnivalók